első pillantásra megtudtalak volna ölni a szememmel , másodjára elfogadtalak, harmadjára megkedveltelek , negyedjére soha el nem engedlek.
azért beszélek róla ennyit mert rajta kívül más meg sem érdemli . kivezettél a nyomott, szürke, begyepesedett életemből, boldogságot vittél a kopár napjaimba akkor mikor minden veszíteni látszott megfogtad a kezem és azóta el sem engedted. egyedül te látsz bele ebbe a nyomorult lelkembe amiből mindig próbálok valami kis mosolyt kicsikarni vagy éppen te. másoktól le van zárva nem mehetnek bele. te tudod kijavítani a hibákat a sebeket befoltozni és szeretettel betölteni azzal a harsány nevetéseddel ami ha eszbe jut én is nevetek. és amúgy is ellököm magamtól az embereket, viszont téged akarattal sosem akarnálak. tudatalattimnak nem bírok parancsolni. szükségem van rád , egy lélek két testben van akik megtalálták egymást , érted már ? ez olyan mint jing és jang, tűz és víz, angyal és ördög, ég és föld , borsó és a héja. összetartozunk. 7 milliárd ember közül pont téged találtalak meg , vagy te engem . nálad jobbat kívánni sem kívánhatnék és nem is akarok . az álmain közösek terveink összenőttek és vágyaink egymásé . érted érdemes felkelni reggelente , de most hol vagy ? miért nem vagy velem ? miért hagysz magamra ? félek, félek nélküled bármit is tenni
szeretek benned mindent , mert ez te vagy . kusza vagy , szükségem van egy ilyen kusza dologra mint te
remélem egyszer értékelni fogod ezt , hercegnő
lebbenünk a semmibe
