I.
Nyolc évvel többet kaptál nálam és azt képtelenségnek érzem, hogy mind azt mit te elrontottál én rendbe hozzam. Végül is te így vagy jó. Egy felnőtt kisgyermek. Akinek ismét túljárok az eszén és én ezt még mindig élvezem. Akivel fogadást kötök pedig tudom, hogy veszteni fogok. Ő azt mondja, hogy csak a biztosra fogad. Én azt , hogy a joker én vagyok. Ő ismét feleli, hogy elvitte a nyereményt. Mosolygok. A fogadásnak még nincs vége ám fogy az idő és még mielőtt oda nyújtottam volna a jéghideg kezem az ő forró tenyerébe már akkor tudtam a fogadásunkat elveszettem. Mosolygok. Hiszen ő nem is sejti, hogy valójában én nyertem. És ő vesztett, veszett valami olyasmit amitől több lehetett volna . Nyolc év sok idő.
II.
Mert megjegyeztem , hogy megjegyezed , hogy szívószállal iszom az üdítőt és a második helyszínünkön mire visszatértem a mosdóból már ott várt a szívószálas őszilé. És most te mosolyogtál azon, hogy a gondolataim sosem állnak le. Nem bírtad szó nélkül hagyni így megjegyezted; nem holmi tucat lány vagyok hanem valami különc .
III.