Hálót fon az est, a nagy, barna pók. Nem mozdulnak a tiszai hajók.

Mert a lelkem és az agyam és a szívem és a testem már régen nincsenek összhangban  , de azt hiszem nem is voltak sosem.

És én még mindig mosolygok, mert nem fáj semmi. Jöhet a világvége is én azt is túlélem , haha