antiszociális

mindig visszatérek ugyanarra a tényre, hogy nem szeretem a felnőtteket

tisztelheted, becsülheted, felnézhetsz rá 

viszont a felnőttek , hát hogy is mondjam , ők már felnőttek 

felnőttek a világhoz , az álmaikhoz amiket kergettek vagy már el is felejtettek

a felnőttek pesszimisták és negatívak  vagy akár okoskodóak 

a gyerekek pedig , na igen a gyerekeket imádom 

nincs bennük az az undorító álszentség

a gyerekek őszinték és igenis kimondják , ha nem tetszik nekik az ajándék vagy a mama főztje 

félek szeretni, bízni, magam adni

mert amikor megszeretek valakit és éppen megbízok benne , elmondom a legféltettebb titkaim én úgyis akkor huppanok , csalódok és ábrándulok ki belőle

egy átkozott körforgás az egész 

egyszer  talán újra elmondom  a véleményem rólatok

ui: csak egy kis kakót kérek szépen a supermenesbegrémbe , köszönöm