gondolj rám mindig pozitívan.és egyszer , majd megérted miért függesztem fel ezt az egészet. azt fogod mondani, hogy igen becsüld meg, ilyen másik nincs. nekem fáj, de jól döntött.
amit rejtegetek magamba , egyszer dühből fog kitörni. elbújok az érzések elől. néha azt gondolom , hogy nem érzek semmit. néha túlcsordulok.
melyik a helyes út? nem akarjátok megmutatni?
attól tartok nincs olyan , csak akkor fogod tudni eldönteni, mikor már rajta vagy. mindig ott lesz , hogy mi lett volna 'ha...' érzés.
mégis választanunk kell, talán az egyik friss pázsit füves , elveszel az illatában, de valójában tüzes lávafolyamat. gyötrődsz, haldokolsz, szenvedsz.
a másik kátyús, romos, kavicsos, arra sem voltak képesek, hogy lebetonozzák.és ha rálépve olyan mint a vattacukor ? puha, belemarnál legszívesebben , felfalnád, csak úgy lebegsz .
minden út csalóka, lépj rá...