hétfő, május 30

mondd, hogy van még lelked, hogy van még velem terved!

tudom milyen érzés az, ha valaki érez valamit, és küzd ellene. meg próbál tudomást sem venni róla. csak az a baj, hogy a két érintett fél úgyis tudja. hiába minden színészkedés és közömbösség .egyszerűen, van amit nem lehet a szőnyeg alá söpörni, hiába hisszük, hogy attól majd jobb lesz. ez nem változik.nem mindig titkoljuk olyan jól érzéseinket, ahogy mi hisszük.


nem mindig lesz az a milyen amit akarunk,és  nincs annál rosszabb, mint kihagyni valamit, ami megváltoztatná az életünket. sose bánj semmit. 
felemelsz, aztán a földhöz vágsz.. sohasem vagyok biztos az 
érzéseimben, mikor velem vagy. te sohasem mondod ki igazán, ami a fejedben jár.. és ez olyan, mintha törött üvegen járnék: tudni akarom, de nem akarom megkérdezni.magadhoz engedtél, de néha a szemeid oly üresek, hogy belül megfagyok tőle..